A csokoládé története
Az első kakaóültetvényeket Közép- és Dél-Amerika forró dzsungeljeiben gondozhatta emberi kéz az azték és maja civilizációk fénykorában. A kakaófa egy 10-15 méter magas trópusi fa, termése 20-30 cm hosszú és ez tartalmazza azt a kakaómagot, melyből kakaóport és kakaóvajat gyártunk.
A dél-amerikai benszülöttek viszont mámorító hatású italokat készítettek. A kakaóitalt főként ünnepeiken és szertartásaik alkalmával itták. Varázslatos, gyógyítóhatást tulajdonítottak neki. Ezért a fa termését nagy becsben tartották és csereeszközként pénz helyett is használták, neve jelentése pedig az "istenek itala" volt.
Az első európai aki megkostólhatta a közép-amerikaiak titokzatos italát természetesen Kolombusz Kristóf volt. A kakaóbab első európai bemutatkozása viszont kevés sikerrel járt. Amerika felfedezése után spanyol hódítók szállták meg az azték birodalmat.
1519-ben, amikor a spanyolok a mai Mexikó területére érkeztek, Montezuma xocolatl-lal kínálta Cortést.
A fűszeres ital alapanyagai kakaó, víz, fahéj, ánizs, chili és kukoricaliszt volt.
1500-as években Spanyolországnak kakaóbehozatali monopóliuma volt Ausztriai Anna királyné, XIII. Lajos francia király feleségeként hozta át a csokoládét Spanyolországból Franciaországba.
1569-ben V. Piusz pápa a xocolatl-t olyan kellemetlennek találta, hogy az ital fogyasztását nem tekintette a böjt megszegésének.
1600-as években kezdték inni a forró csokoládét Európában, II. Károly uralkodása idején (1660–85) vált divatos itallá Angliában, az első csokoládét is kínáló londoni vendéglő, a Chocolate House, 1657-ben nyílt meg.
1687-ben a Francia Akadémia tudományos alapon meghatározta az optimális csokoládéreceptet.
1728-ban az első angol csokoládégyár Bristolban épült.
1842-ben a szilárd csokoládét kezdte árulni a Fry csokoládégyár, mely később a ma is létező Cadbury cégbe olvadt.
1828-ban a holland C. J. van Houten feltalált kakaósajtológépe nagyban javította a csokoládéital minőségét: a készülék segítségével a kakaóbabból sikerült kivonni a nehezen emészthető zsíranyag egy részét.
1874-ben találták fel a csokoládészeletet. A svájci Nestlé fivérek 1876-ban készítettek először tejcsokoládé-szeletet.
Rodolphe Lindt berni csokoládégyárában a termékek minőségének javítása érdekében új eljárásokat vezetett be, módosította a csokoládégyártásnál használt alapanyagokat és a főzési időket.
1880-ban felfedezte a mai élelmiszeriparban kenőgyúrásnak (vagy konsolásnak) nevezett csokoládéfinomítást, illetve a lágy fondant csokoládét.
Más országokban is próbálkoztak a kakaóbab felhasználásával, de az eredmény túl keserű volt. Ennek oka, hogy a spanyolok féltve őrizték titkukat egyészen a 17. századig, mikor fény derült arra, hogy a csokoládét cukorral és vaníliával ízesítik. Az azték uralkodó - Montezuma - titkát idővel elfeledték és más termékeket, főleg kemény csokoládét készítettek a kakaóból. Az egyetlen hely a világon a Cadbury Csokoládémúzeum, ahol az eredeti recept szerint még ma is megkostólható a kakaóital. A titok szerint a gyógyhatású ital szerecsendió, fahéj, méz, vanília és chili felhasználásával készül.
|